Valami kurva magasztosat akartam kitalálni, de ez csak egy nagy gyomros. Azért mégsem nyomorpornó. Viszont most már olyat is szívesen néznék (magyar fronton is), ami nem töri össze a szívem a végén.

Atyaságos, nehéz szavakat guberálni egy ilyen élményhez, de ezért van és lesz értelme a mozinak, örökre.

Olyan zene van, hogy kiegészülve azzal a két montázzsal (amikor elrepülnek a libák + amikor a robot beviszi az állatokat a melegedőbe), hogy azt önmagában ki lehetne állítani valahova és szinte már túl jó.

"És Anorának azóta sem lett tébéje..."

Ha Cronenberg nem teljesíti legvadabb álmaimat, akkor majd Coralie Fargeat

szenzációsak a gyerekek
és sajnálom őket.
nekem ennyi elég a síráshoz és akkor még hol van a többi..

Fede Álvarez hozza magával, amit tud: bucskázó logika, tinik és gusztustalanság, de olyan adrenalinbomba veszi ezt körbe, hogy azt se tudtam már, hogy hol kaparjam a széket. Így kell tiszteletteljesen, de saját szájízzel mixelni.

Nem akarom bántani, mert látszik, hogy majd megvesztek hogy kitolják belőle a maximumot és billegünk a teljesen elborult, kreatív baromságok és a félrement poénok között, de amikor a 2000-es évek magyar sötétkorszakától, a mérhetetlen szégyenérzettől kezd el liftezni a gyomrom az lehet, hogy nem a jó irány.

Parádés szórakozás és néhány ponton ugyanúgy képes megérinteni az embert, ha nem is akkora erővel, mint elődje, de hiányzik belőle valami, és Anxiety, aki egy harmadéves bölcsészlány kinézetével rendelkezik (tökéletes) villanizációja (nem biztos, hogy van ilyen szó) sem tesz jót a film szellemiségének meg úgy általában az új érzelmek nem kapnak sok extra teret, hogy kibontakozzanak, pedig a dizájn és az alapkoncepció most is mesteri és jók a párosítások is az alapérzelmekkel. De mindenképpen érdemes folytatás. Talán egy újranézéssel nekem is feljebb kerülhet.