4v291o

Olyan történelemleckét kapunk a rendezőtől, ami egyúttal emlékeztet a gyarmati bűnök, a globális kizsákmányolás aktualitására, amelyben fogyasztókként pont úgy veszünk részt, mint a puccsban betöltött szerepéről mit sem sejtő Armstrong. (Mérce)

Mindez archív videofelvételek, rádiós híradások hanganyagainak, korabeli újságcikkek, beszámolók és tanulmányok esszészerű, de elbeszélően szerkesztett összeállításán keresztül elevenedik meg. Nincsen narrátor, aki vezetné a nézőket, nincsenek szakértők megkérdezve, az a kevés beszélőfej is olyan alak, aki közvetlenül részt vett a korszakban. A történet majdhogynem olyan formában van prezentálva, ahogyan az 50-es/60-as évek embere találkozhatott az eseményekkel. Számos alkalommal a fekete-fehér képsorokat az alkotók releváns és sokszor súlyos idézetek feliratos kiemelésével szakítják meg, így téve a szó szoros értelemben „dokumentum”-filmmé az alkotást. (Filmtekercs)

"A Queer egyedi hangulatához rengeteget hozzátesz a sokoldalú thai operatőr, Sayombhu Mukdeeprom, aki a Szólíts a neveden, a Sóhajok és a Challengers után dolgozott újra együtt Guadagninóval. Mukdeeprom ráérzett a díszletszerűségre, és abban is sikeres, ahogyan markánsan különböző hangulatokat és kulcsszíneket társít az egyes fejezetekhez: így képileg is izgalmas az utazás, ahogyan a sárgás-barnás Mexikóból eljutunk először a zöld által dominált terekbe, majd az epilógusra a kontrasztosabb, hideg színekig." (Filmhu)

"A Queer nemcsak Luca Guadagnino szerzői életművében nyit új fejezetet, hanem Daniel Craig karrierjében is, aki bézs öltönyben, fedorával a fején és szemüvegben is megőrzi maszkulin attribútumait, miközben hitelesen artikulálja érzéseit a homoszexualitással kapcsolatban és vetíti ki a világtól való elidegenedését. Filmbéli partnerét az amerikai Drew Starkey alakítja, aki némileg a háttérbe szorul és nem tud kellőképpen elmerülni karaktere mélységeiben. Enigmatikus alakként mozog Lee történetében, aki eszköze lesz annak, hogy megértsük a főhős kábítószerekhez fűződő rabságát és magányát." (Prae)

A Queer mától a mozikban!

A Boldogok a sajtkészítők magyar címét feltehetőleg a Brian életéből szedte, de Louise Courvoisier filmje nem paródia, nem vígjáték, bár nevetni azért lehet rajta. Az eredeti címe Vingt dieux, azaz olyasmi, amit az angol fordításában a Holy Cow jelent: Szent Kleofás, körülbelül. Sokat elmond, hogy ezt a film elején ki is mondja valaki, amikor Totone egy falusi mulatságon a haverjai biztatására meztelenre vetkőzik a sörpulton. És mi is mondhatjuk, hogy Szent Kleofás, amikor meglátjuk, hogy hol is játszódik Courvoisier filmje: a francia–svájci határon, Jura megyében, olyan tájakon, ahol én is szívesen kelnék 3:30-kor, hogy teherautóra üljek hajnalban, és nézzem a fátyolos ködpaplanban úszó, mesés tájat. (Telex)

A Boldogok a sajtkészítők szimpatikus húzása, hogy nem dramatizálja, sőt, egy ponton kifejezetten drámaiatlanítja a történet látszólag legfontosabb célját, a sajtversenyen való sikeres szereplést. Courvoisier ezzel is azt nyomatékosítja, hogy Totone sztorija még épp csak elindult, és az életéből kiragadott rövidke szakasz után jön majd csak az érési folyamat java. Maga a verseny így nem a végső cél, hanem az első lépés ezen az úton: a fiúnak be kell látnia, hogy nemcsak a jó munkához, de a felnőtté váláshoz is idő kell. (Filmhu)

A Boldogok a sajtkészítők mától a mozikban!

Már a mozikban a 2 Oscar-díjas Emilia Pérez! 🏆🕴🏾🏆

"Csupa nő a főszereplője Jacques Audiard őrült, mexikói gengsztermusicaljének: van közöttük, aki szándékosan válik azzá és olyan is, aki menekülne a női sorsa elől. Az Emilia Pérez nem várt vérfrissítést hoz a zenés filmekbe, miközben végig kiszámíthatatlanul brutális és pompásan szórakoztató." (Gyöngyösi Lilla- Filmtekercs)

Giveaway a Letterboxdon - Szerezz jegyet az Emilia Pérez premier előtti vetítésére!

Az első 5 regisztráló ezen a linken páros jegyet kap az Emilia Pérez című film díszbemutatójára, február 27-én este 20:00-kor a Toldi Moziban!

(Ha sikerült a regisztráció, akkor a jegyedet félretettük, amennyiben egy lezárt űrlapot találsz, a regisztrációt lezártuk.)

Nagy amplitúdók helyett apró, de annál kitartóbb rezgések jellemzik a narratívát és a színészi játékot egyaránt. Az elfojtott aggodalom, a bénító ijedelem végig önazonos marad Bogi figurájával, Mari Dorottya pedig kitűnően alakítja a hazugságspirálba került főhőst. (Filmtett)

Krízisfilm is a Sünvadászat, méghozzá egyszerre és ugyanazzal az empátiával szól a kapcsolatuk válságát megélő, látszólag csak önmagukkal foglalkozó, a gyerekeiket mégis tiszta szívből féltő szülők döntéshelyzeteiről és a fiatal, még szinte kamasz bébiszitter elbírhatatlan feszültségéről. (Filmhu)

Zsonglőrködünk, próbálkozunk, minden fórumon próbálunk helytállni, aztán mikor az összes labda elgurul a kezünkből, állunk csalódottan, hogy ma sem voltunk tökéletesek. Miközben tudjuk, én is tudom, meg a másik is, hogy ez a tökéletesség-illúzió csak nyomasztásnak jó, semmi másnak. Vannak pocsék napok, van, amikor semmi nem sikerül, van, amikor nem, hogy tökéletesek nem vagyunk, de örülünk egy gyenge kettesnek is. Aztán valahogy mégis túléljük, hogy a dolgok nem kifésülhetőek. Mint a süni hátán a tüskék. (Jelen)

A Sünvadászat mától a mozikban!

Payal Kapadia kékes tónusokban fürdő nagyvárosi története mentes a túlzásoktól, sőt még a végén megjelenő mágikus realizmus is finoman illeszkedik a nem egyszer inkább dokumentumfilmes vonásokat idéző alkotásba. A rendező nem a szélsőségek bemutatására törekszik, pusztán a maga gyöngéd és kedves hangnemében mesél olyan sorsokról, amelyek nem kerülnek be a hírekbe, és nem a mainstream zsánerfilmek fő cselekményszálát tükrözik, mégis nők milliói ismerhetnek magukra belőle India-szerte. (Filmtett)

A Minden, ami fénynek tűnik mától a mozikban!

Két meghatározó szerkezeti eleme az elhurcolt műkincsek visszaszállításának bemutatása és az ennek kapcsán kibontakozó, egyetemisták részvételével lezajló társadalmi vita rögzítése. Mindezt azonban kiegészíti egyfajta kommentárként a műtárgyak, a kultikus alakokat ábrázoló szobrok közül Ghézo király „belső monológja”, amely különös, mélyen zengő, visszhangosított, mintegy a régmúltból előgomolygó beszédzeneként hallható. (Gelencsér Gábor)

Aki esetleg attól tartana, hogy a magyar nézők számára kevésbé releváns a gyarmatosítás témája, ez a félelme hamar elszállhat. A Dahomey – Kik vagyunk? ugyanis egy gondolatébresztő alkotás arról, milyen szövevényes viszony fűz minden egyes társadalmat a múlthoz, saját szenvedéseihez és büszkeségeihez egyaránt. Egy olyan országban, mint nálunk, ahol 21. századi politikai identitásunkat továbbra is a 20. században elszenvedett sérelmek határozzák meg, közel sem irreleváns kérdések azok, amiket a benini fiatalok felvetnek – nem nehéz lefordítani az ő dilemmáikat a sajátjainkra. (Fidelio)

A Dahomey - Kik vagyunk? mától a mozikban!

Giveaway a Letterboxdon - Szerezz jegyet az Emilia Pérez premier előtti vetítésére!

Az első 5 regisztráló ezen a linken páros jegyet kap az Emilia Pérez című film premier előtti vetítésére a 14. Mozinet Filmnapokon, február 5-én este 19:00-kor a Puskin Moziban!

(Ha sikerült a regisztráció, akkor a jegyedet félretettük, amennyiben egy lezárt űrlapot találsz, a regisztrációt lezártuk.)

A Miénk lesz a holnap úgy tud fajsúlyos élményt nyújtani, hogy közben tud könnyed is lenni, sőt még humora és stílusa is van. Az pedig igazán meglepő, hogy a végén meglehetősen politikussá is válik: és végre értelmet nyer a meglehetősen hangzatos cím. (nlc)

Davide Leone a Cinecittában felvett fekete-fehér képei remekül támogatják az olasz neorealizmust tematikusan is megidéző filmet, ami azonban időről időre bátor zenei választással és szokatlan, szimbolikus képi megoldásokkal emlékeztet minket frissességére. Csodálatos alkotás, amit bizony én meg is könnyeztem – felemelő és megerősítő film, amiből remélem, nem csak a nők merítenek majd. (Filmtetercs)

A Miénk lesz a holnap mától a mozikban!

Nagyon könnyű átadni magunkat ennek az élénk, vibráló világnak, ahol mindig van valami (például a nápolyi szurkolók ünnepi zaja), ami megtöri a mélabút. Ez pedig ismét a rendező páratlan univerzumteremtői képességeit igazolja: Sorrentino olyan, mint egy profi hipnotizőr, aki ha öncélúan is, de mindig tud hatni a fülre, a szemre és a szívre. A végtelenített tengerzúgás, Capri vonzereje és Riccardo Cocciante ikonikus dala még órákig velünk tud maradni a film után is. (Telex)

Sorrentino vállalkozásában van valami grandiózus, a borítékolható ellenvetéseket tudatosan vállaló feltárulkozás gesztusa. Túl jó filmrendező ahhoz, hogy ne lenne tisztában ennek kockázatosságával, mégis kompromisszummentesen azt mutatja meg, amit mutatni szeretne, és azt mondja el, amit el akar mondani, szépség és mulandóság, ifjúság és hiábavalóság, szerelem és halál viszonyáról, Nápoly női princípiumon keresztül felmutatott mítoszi eredettörténetén keresztül. (Filmtett)

Aki csak egy kicsit is rendesen figyelt, tudja jól, hogy Woody Allen Manhattan című filmjével nem vall szerelmet New Yorknak, bármenyire is szeretnék velünk elhitetni. Másoknak vall szerelmet, de ezt most inkább hagyjuk. Az olasz alkotó új filmjéről szóló beharangozók is (csalfa módon) rendre megjegyzik, hogy a Parthenopé – Nápoly szépe szerelmeslevél, óda a rendező szülővárosához. Kétségtelen, hogy Nápoly nemcsak háttérként, hanem önálló entitásként is fontos, központi szerepet tölt be, de ha valamihez szerelmeslevél vagy óda Sorrentino alkotása, akkor nem máshoz, mint magához a nagybetűs Szépséghez. (Index)

A Parthenopé - Nápoly szépe mától a mozikban!

Lena Dunham és Stephen Fry apa és lánya párost alakítanak ebben a humoros és megható igaz történetben.

A holokauszt-túlélő Edek (Stephen Fry) negyvenöt éve Amerikában él és esze ágában sincs visszalátogatni gyerekkora helyszínére, Lengyelországba. Lánya, Ruth (Lena Dunham) a rendszerváltás után viszont rábírja apját, hogy együtt szembenézzenek a családi múlttal. Ruth titkos célja, hogy eljussanak Auschwitzba és megértse Edek érzelmi zárkózottságát. Az egész országot átszelő utazás lehetőséget biztosít a párosnak, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz.

A Kincs a múltból mától a mozikban!

Az első 5 regisztráló ezen a linken páros jegyet kap a Parthenopé - Nápoly szépe című film budapesti díszbemutatójára! A vetítés december 14-én lesz, este 7-kor az Urániában!

Szimler Bálint Letterboxd takeover 07.

Valamiért az Adj király katonát! folyton beugrott a Fekete pont készítése során. Sőt, érdekes módon Marcinak is, pedig sem vizuálisan, sem mondanivalójában nem volt nekünk referencia. Nem tudtam megmondani, hogy miért, de mindig éreztem hasonlóságot a két film között. Talán az volt, hogy egyszerre sok mindenről akartam én is beszélni és ebben a filmben nagyon jóleső rendezetlenséggel és töredezettséggel, laza szerkezettel tudott mégis koherens üzenetet átadni és nagyon fontos társadalmi jelenségekről beszélni. 

Szimler Bálint Letterboxd takeover 06.

A Fekete pont egyik legmegosztóbb része a színdarab betét, de ez nem okozott számunkra meglepetést. Ezt a jelenetsort, bár az elejétől kezdve benne volt a forgatókönyvben, nem a nyári forgatás alatt vettük fel, hanem jóval később, februárban, amikorra már a véglegeshez közelítő vágat is megvolt, ami a darab nélkül is megállt a lábán. Ezen a ponton már rég túlköltekeztünk, tehát ezzel az extra forgatással még nehezebb helyzetbe hoztam Osváth Gábort, a vezető producert is. Egy kicsit minden az ellen szólt, hogy leforgassuk. Ilyen helyzetekben különösen nehéz alkotói döntést kell meghozni; hiába vagy meggyőződve arról, hogy amit kitaláltál fontos része lehet a filmnek, figyelembe kell venni a körülményeket, magabiztosnak kell lenni abban, hogy nem lesz felesleges a belefektetett munka és pénz. Tudtam, hogy ez egy bátor és szokatlan lépés lesz, és biztosan sokaknak nem fog tetszeni, de akkor mégis, hogy tudom megindokolni magamnak, hogy csináljam.

Ebben nekem óriási erőt adott a The Zone of Interest, amit pont néhány héttel a színdarab forgatása előtt láttam. A film vége felé lévő auschwitzi rész a székbe döngölt. Hirtelen nem egy filmet néztem, nem az ügyesen felépített karakterről, dramaturgiáról szól a pillanat, hanem egy ember vagyok a moziszékben, akire rászakad a múlt és az abból fakadó jelen minden súlya. Kiléptem a filmből, egy csapásra a valóságban találtam magam, ahol körbevesz és visszhangzik a múlt. Olyan gesztus ez, amihez foghatót még soha nem tapasztaltam filmnézés közben. Persze más, mint amit a színdarab okoz a Fekete Pontban, de nekem is az volt a fontos, hogy ne csak a történet és szereplők szintjén értelmezzük a filmet, hanem egy távolabbi perspektívából, kilépni a kis realizmusból és a mondanivalóra fókuszálni a gyakorlati történés helyett. Számomra a színdarabbal távolodunk el az iskolarendszertől és kezdünk el általánosabb társadalmi jelenségekkel foglalkozni. Másrészt szerintem rettentő bátor dolog egy ilyet bevállalni rendezőként, szándékosan kilépni az általad felépített valóságból. A The Zone of Interestben mutatott bátorság nagyon inspiráló volt számomra és motivált arra, hogy végigvigyük a színdarab betétet, felrúgjuk a klasszikus formanyelvet, provokáljuk a nézőt azzal, hogy nem azt kapja, amire számít.

Szimler Bálint Letterboxd takeover 05.

Valamiért nagyon beakadt nálam ez a film, gyakran merül fel nálam referenciaként. A filmnyelv, a vizuális megvalósítás és a film belső dinamikája is érdekes volt számomra, de a leginkább azt szeretem, hogy milyen finom érzékenységgel tudja megfogalmazni a szereplők érzelmeit, belső történéseit, kreatív megoldásokkal a subtext szintjére hozni, és nem direkt módon kommunikálni. A jelenet -a film egyik emelkedett pontján-, amikor a főszereplő bebugyolálja a fejét az apja pulcsijába, vagy csendes búcsútáncot jár a lány alvó apja ágya mellett, vagy amikor imitálják az állatokat, mind olyan momentumok, amiket én is mindig keresek. A Fekete pontban számomra két hasonló érzetszerű jelenet a földön fekvés, de az egész vizuális megfogalmazásnál építettünk az érzetszerűségre. Az Attenberg vége főcíme is inspiráció volt a Fekete pont vége főcíméhez, szeretem, ahogy felrúgja a klasszikus végefőcím szabályokat. Funfact: Yorgos Lantimos még színészként tűnik fel a filmben.

Szimler Bálint Letterboxd takeover 04.

Szándékosan nem használtam referenciának ezt a filmet a Fekete ponthoz, nem is néztem meg újra, mert nem akartam, hogy befolyásoljon, de mivel sokszor láttam és nagyon közel áll hozzám ez a filmnyelv és világ, tudatalatt biztosan mozgolódott bennem. Különösen azért, mert ilyen érzékenyen és intelligensen megfogalmazott, sokrétű társadalomkritikát ritkán láttam más filmekben. A gyerekek perspektíváján keresztül elmesélt jelenetek és történet önmagáért beszélnek és nagyon erősen hatnak, de közben az egész valójában másról, sokkal összetettebb, kibeszéletlen társadalmi kérdésekről szól. Amúgy a vonaton a bababölcsős jelenetsor inspirálta a kieső ablak kálváriáját; szerettem volna egy hasonló mellékszálat, ami tagolja a filmet, és újra és újra visszatér.

Szimler Bálint Letterboxd takeover 03.

Tarr Béla főiskolás - ha jól tudom az iskolai műteremben készült - gyakorlata, amit, mikor először láttam teljesen lenyűgözött. Azt hittem egy dokumentumfilmet nézek, amíg meg nem tudtam Gelencsér Gábortól, hogy hogy forgatták. Már akkoriban is azt kerestem, hogy hogy lehet ilyen húsbavágóan hiteles színészi alakításokat megteremteni a vásznon, de ennél nehezen jöttem rá, hogy hogy csinálhatták. Amikor kitaláltam a Fekete pont szülői értekezlet jelenetét, talán emiatt a filmélmény miatt volt egyértelmű, hogy olyan szereplőt kell találnunk a “szegényebb szülő” szerepére, aki tényleg átélt az életben is hasonlót, vagy hasonló helyzetben van. Egyből anyaotthonokban, nőjogi- és civil szervezeteknél kezdtünk keresni.

Szimler Bálint - Letterboxd takeover 02.

Ez a dokumentumfilm egy francia kisvárosban játszódik, az iskola gyerekeit és a vezető tanárukat követi. Régen láttam, de amikor írtam a Fekete pont forgatókönyvét, bevillant az érzés, amit éreztem mikor megnéztem. Emlékeztem, hogy nagyon szerethetően és emberien, kíváncsi közvetlenséggel, filmes manírok nélkül mutatja be az iskola életét. Hogy az egésznek van valami törékeny intimitása, csendes bája, amin keresztül messzemenő következtetéseket lehet levonni szülői és szociális háttérről, társadalmi összefüggésekről, gyereknevelésről. Úgy egyáltalán, hogy milyen elementáris erejű lehet minden apró hatás, ami gyerekként ér minket. Ezek mind érdekesek voltak számomra, de főleg azért néztem meg újra, hogy lássam, hogyan alakította ki ezt a bensőséges hangulatot vizuálisan és és a helyzetek tekintetében. Illetve a tanár végtelenül nyugodt bölcsessége is érdekes volt Juci karakterének formálásánál.

A Fekete pont átlépte a 100.000 nézőt, a mérföldkő alkalmából egy hétre Szimler Bálint rendező veszi át a Mozinet Letterboxd-oldalát, és olyan filmekről ír személyes reflexiókat, amelyek különböző formai megoldások miatt inspirációt nyújtottak a Fekete pont megvalósítása során.

Szimler Bálint - Letterboxd takeover 01.

A Fekete Pontnál, egészen az alapötlet megszületésétől kezdve, mindig is egyfajta szembesítés, tükörmutatás volt a koncepció. A tétlenség, az állandó felelősséghárítás, az öncenzúra és a közösséghez való tartozás képtelensége mind olyan dolgok, amiket az én idealista agyam képtelen elfogadni és ez az érzés fontos inspiráció volt az írás során. Szerettem volna másoknak is átadni, hogy milyen érzés nekem ezeket átélni nap, mint nap. Talán ha mindenkit annyira frusztrál, mint engem, vagy legalább kívülről is tudjuk látni, hogy milyenek vagyunk, akkor az talán erőt tud adni a változásra. Ezért nem akartam feloldást vagy megoldást a film végére, mert számomra a történet a valóságban folytatódik, ott és magunkban kell a megoldásokat keresnünk.

Ennek kapcsán sokszor felmerült bennem a Do the Right Thing filmélményem. (Spoiler következik) A Brooklyn-i fekete közösségben játszódó történet végén a rendőrök teljesen indokolatlanul lelövik az egyik legszimpatikusabb karaktert. Amikor először láttam, ez a gesztus elképesztő indulatot váltott ki belőlem, iszonyatosan feldühített. Öncélú provokációnak tartottam; ilyen pofátlanul, minden előjel és magyarázat nélkül nem teheti ezt velem a rendező, ilyet nem lehet csinálni stb. Aztán ahogy ülepedett bennem a film rájöttem, hogy az indulat, amit érzek pontosan az az indulat, amit a feketék ellen elkövetett rendőri túlkapások esetében kellene éreznie mindenkinek. Hogy rengetegszer az életben sem kell indok arra, hogy valaki így végezze, így a filmben sem kell ok-okozatot várni. Hogy a film által kiváltott érzéseket a való életbe kell átfordítani és ott kezdeni vele valamit. Valami hasonlót szerettem volna elérni a Fekete Pont végével is.

A Fekete pont átlépte a 100.000 nézőt, a mérföldkő alkalmából egy hétre Szimler Bálint rendező veszi át a Mozinet Letterboxd-oldalát, és olyan filmekről ír személyes reflexiókat, amelyek különböző formai megoldások miatt inspirációt nyújtottak a Fekete pont megvalósítása során.

Török Zoltán, a nagy sikerű Vadlovak – Hortobágyi mese és a Vad Magyarország alkotója évek óta Svédországban él párjával, két lányával és kutyájával. Rendszeres túráik során felfedezik az átalakulóban lévő vadon színes állatvilágát, és legizgalmasabb kirándulásaikhoz most a nézőket is útitársul hívják. Az utazás közben lenyűgöző tájakra barangolunk, a tengertől a gleccserekig, a messzi észak vadállatainak társaságában.

Török Zoltán három éven át forgatta az eddigi leglátványosabb, szívet melengető filmjét. A Változó vadon – Az én Északom amellett, hogy bemutatja a skandináv ország élővilágát a fókáktól a jávorszarvasokig, felhívja a gyerekek és a szülők figyelmét a természet szeretetére és védelmére.

A Változó vadon – Az én Északom mától a mozikban!

Giveaway a Letterboxdon - Szerezz jegyet az Arany Medve-díjas Dahomey premier előtti vetítésére!

Az első 7 regisztráló az alábbi linken kap egy páros jegyet Mati Diop Arany Medve-díjas alkotásának, a Dahomey - Kik vagyunk?-nak a premier előtti vetítésére, a 14. Mozinet Filmnapok keretein belül! Ha érdekel, kattints ide!

A vetítés a Puskinban lesz november 20-án este 7-kor, és egy nyilvános vitaest követi majd. A múlt öröksége, a jövő dilemmái: Vita a gyarmati műkincsek sorsáról, identitásról és felelősségről. Vendégek: Ginelli Zoltán, geográfus, globális történész és Schleicher Vera, etnográfus, a Néprajzi Múzeum muzeológusa.

Till Attila új filmje pontosan arra használja a filmet, amire kitalálták: tömegproblémát tematizál érzéki, átélhető és közérthető módon, nem visszavonva a film művészi vívmányait. A Tiszta szívvel után 9 évvel jelentkező rendező új filmje a szó legnemesebb értelmében provokatív. Már a címe sem állít, hanem kérdez. A kérdésben pedig egyesül egymillió alkoholista hazájának égető problémája. És mi van apával, anyával, az egykori baráttal, a magát szétcsapó haverunkkal? (Filmtekercs)

Az És mi van Tomival? újfent bizonyítja, hogy a bohókás műsorvezetőben ott rejtőzik a komoly, társadalomtudatos rendező. Till ezúttal is él a groteszk iróniával, ezt a megváltásra szomjazó bábművészt nehéz lenne másképp ábrázolni. Groteszk figura, mert – főleg az alkoholos befolyásoltság alatt – élő legendának tartja magát, holott apja árnyékában él. (PRAE)

A színészi játék az első perctől az utolsóig hibátlan, és noha Thuróczy Szabolcs Sanyija könnyen elvinné a hátán az egész filmet, ki kell emelni Polgár Tamás alakítását, aki az egyszerű lelkű, ám mindig többre vágyó Pali szerepében A Herner Ferike faterja című Háy János-dráma főszereplőire emlékeztető munkás-filozófusként remekel. A liftszerelő, aki egyszer uránbányász, máskor keramikus szeretne lenni, megmosolyogtató elmélkedései során olyan dilemmákat fogalmaz meg, amelyekre korszakos gondolkodók sem találtak kimerítő választ. (Kultúra.hu)

Az És mi van Tomival? mától a mozikban!

A népszerű mesehősök, Rókus, Rézi és a barátaik boldog mindennapjaikat élik az erdőben, amíg Bagoly váratlanul el nem tűnik. A keresésére indulva nem sejtik, hogy hamarosan nemcsak őt, de az egész erdőt is meg kell menteniük. A film játékosan és kedvesen mesél a barátság és a természetvédelem fontosságáról.

A világhírű tévésorozat főszereplői most mozifilmben nyújtanak önfeledt kikapcsolódást az egész családnak, életkortól függetlenül.

A Rókus és Rézi megmenti az erdőt mától a mozikban!

Egyszerűen nincs mentség arra a vizuális katasztrófára, ami itt történik. (Filmhu)

A Megalopolisz egy álom. Filmként és a filmen belüli városként is: egy gigantikus alkotói teljesítmény, amely hatalmas áldozatok és szélsőséges körülmények között jöhet csak létre. Majd létrejötte után is csak illúzió, fantáziavilág marad. (Filmekercs)

A Megalopolisz egy modern birodalom hanyatlását volt hivatott bemutatni, egy örök érvényű sztorit, ám végső soron nem más lett, mint Coppola személyes bukása, és tiszteletre méltó karrierjének legmélyebb pontja. Igen, rosszabb, mint A Keresztapa III. Sokkal rosszabb. (Index)

Ha Catalina az öntörvényű, mindig előre menekülő, progresszív lángelme (a rendező), akkor Cicero a konzervatív, mindent a hatalom szövetén keresztül vizsgáló pátriárka (a producer), kettejük torzsalkodásának dinamikája adja nemcsak a „politikai városfilm” sava-borsát, hanem a coppolai ars poeticáét is – mi a fontosabb, a rendezői vízió vagy a produceri érdek? A film művészet/ipar-kettősége ritkán van őszintébben megmutatva, mint a Megalopoliszban. (Filmtett)

A Megalopolisz mától a mozikban!

az első hétvégéig bezárólag 11 662 néző látta a Fekete pontot a hazai mozikban!

*szerk: és ezzel a legnézettebb film lett ezen a hétvégén!

Mától mozikban a Fekete pont!

Míg a Magyarázat mindenre frusztrált szereplői állandóan konfrontálódni akartak egymással (ami csak még több frusztrációt szült), addig a Fekete pont frusztrált szereplői az ellenségeskedést akarják megúszni (ami csak még több frusztrációt szül). (444)

A hozzáállás megváltozása sokat elmond arról, hogy milyen film is a Fekete pont: stilizál, de a helyzetei sokszor a realizmusban ragadnak. A jelenetek, szereplők, helyzetek mind ismerősek lesznek, de Rév képeitől az egész cselekménynek van egy elemelkedett, légies hangulata. Szimler csak néha hajlandó egyenesen viccelni, a legjobb ilyen az, amikor megmutatja, hogy kezd el rengeni a föld az iskolában attól, hogy kezdődik az ebédszünet, és hogy lepik el a folyosót az éhes gyerekek. Vagy ahogy minden ok nélkül egyszer csak kiesik egy ablaküveg az emeletről. (Telex)

A Fekete pont legnagyobb erénye, hogy általánosságban a szabályok társadalomban betöltött szerepéről is érvényesen beszél. Hiszen a szabály definíció szerint arra szolgál, hogy segítse az együttélést. De mi szükség van regulákra egy olyan közösségben, ami túlzás nélkül menthetetlen? Itt mintha minden szabály csak arra szolgálna, hogy fenntartsa a status quót, és növelje a feszültséget a szereplőkben. Szimler filmjének ez is központi eleme: a karakterekben hihetetlen mennyiségű elfojtás dolgozik, aminek adott pillanatban bárki lehet a célpontja. (Filmtett)

Giveaway a Letterboxdon - Szerezz jegyet a Megalopolisz premier előtti vetítésére! Az első 10 regisztráló az alábbi linken kap egy páros jegyet Francis Ford Coppola, közönséget és kritikusokat is megosztó, grandiózus alkotásának premier előtti vetítésére! Ha érdekel, kattints ide!

A vetítés helye és ideje: Cinema City Mammut, 2024. szeptember 23. 19:00

A 2001 Űrodüsszeia és az Interstellar által inspirált dán romantikus sci-fiben a huszonéves Elias beleszeret egy feltörekvő énekesnőbe, Anitába. A klímakutató fiú azonban képtelen elköteleződni élete szerelme mellett, inkább a karriert választja. Közel másfél évtizeddel később Elias egyike azon kutatóknak, akik az óceán fenekén lévő rejtélyes rés bezárására tesznek kísérletet, amely veszélyezteti a Földet. A férfi újra találkozik Anitával, és felszínre törnek elfojtott érzései. Elias hamarosan sorsdöntő expedícióra indul, így talán ez az utolsó esélye, hogy visszaszerezze egykori szerelmét.

Az Örökké mától nézhető a mozikban!

A harmincas évei elején járó elefántcsontparti nő, Aya megbotránkoztatja környezetét, amikor az esküvőjén nemet mond a vőlegényének. Kínában kezd új életet, egy teaüzletben talál munkát. Főnöke, a 45 éves Caj tea iránti szenvedélye lenyűgözi Ayát. A lány a tanítványává válik, és miközben megismerkedik az ősi szertartásokkal és a tea művészetével, kapcsolatuk gyengéd szerelemmé érik. A tea illata kontinenseken és kultúrákon átívelő, a képzelet és valóság határán lebegő szerelmes történet.

A mauritiusi rendező, Abderrahmane Sissako Timbuktu című filmjével robbant be a nemzetközi köztudatba, amellyel két díjat nyert Cannes-ban, valamint a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölték.

Az idei Berlinalén bemutatott A tea illata mától a mozikban!

Ázsiai harcművészet, wuxia-fantasy inspirálta kardos-mágikus harcjelenetek, időutazás, emberi testbe börtönzött idegen lények a 14. században, végeláthatatlan gun-fu összecsapások, emberarcú robotok és robotarcú emberek.

Lee Ahn kislányként egy időkapun át került a múltba. Egy mágikus tőr segítségével visszatérhet a saját idejébe, és felveheti a harcot az embernek álcázott idegenekkel, akik el akarják pusztítani a földet. A látványos akciókkal teli, grandiózus sci-fi lezárja az Alienoid elképesztő történetét.

Alienoid 2. - Visszatérés a jövőbe mától a mozikban!

A szerelem, amikor úgy igazán, megrendíthetetlenül, ezer fokon izzik és tombol, hihetetlen dolgokra képes. A semmiből berobbanó endorfin-beöntés transzformatív varázslatában kinyílik a csipánk: vakmerőbbé, erősebbé, kiszámíthatatlanabbá és eszelősebbé mutálódva hagyjuk el a járt utat azért a szívünket szorongató váratlan valakiért, akiért bármit megtennénk. Bármit. Talán még az asszonyverő tahó sógor állkapcsát is lerúgnánk érte. A szerelem Rose Glass kitűnő második filmjében ilyen szerelem. Ugyanolyan obszesszív, tébolyító, testeket eltorzító és a lehető legbizarrabb módon felszabadító hatalom, ami a Saint Maude hitébe belekattant önsanyargató címszereplőjét végül lángokba borította. (Filmtett)

A még mindig csak harmincnégy éves Stewart viszont nemcsak arra volt képes, hogy az Alkonyattól teljesen eloldódó, változatos stílusú filmekben – köztük több rangos szerzői rendező munkájában – álljon helyt, hanem arra is, hogy szerepein keresztül maga is elmondjon egy történetet. A gátlásos, érzékeny, visszahúzódó nő történetét, aki férfiak uralta, hierarchikus és tekintélyelvű közösségekben igyekszik kivívni az önállóságát úgy, hogy nem adja fel a saját személyiségét. Lehet ez a környezet a hatvanas évekbeli amerikai filmipar, amelyre rátelepszik a politika (az életrajzi Sebergben, amelyben Stewart a szomorú sorsú Jean Seberget alakította), vagy éppen a Diana hercegnét megbetegítő, lelkierejét felmorzsoló angol királyi család (Spencer) – a sebezhető Stewart-hősnő itt is, ott is kétségbeesetten igyekszik kiharcolni az autonómiáját.

Rose Glass rendezése újabb, ráadásul igen fontos darabja a szerepek sorából összeálló kirakósnak, amely Stewart alkotói önarcképét mutatja meg. (24.hu)

A Kivérző szerelem mától a mozikban!

Ceylan harminc éve készíti monumentális mozgóképes tablóit a természet kozmikus erejéről, értelmez újra filmzsánereket, mélyfúrásokat tesz az Anatóliai-félsziget néplelkének rejtelmeibe és lehengerlő kísérleteket folytat a tér és idő filmes ábrázolására. Ha ez túl elemeltnek is hat, filmjei amennyire költőiek, olyannyira hétköznapi helyzetekeket járnak körbe, szereplőiben könnyedén környezetünkre és magunkra ismerünk, miközben sokszor feloldhatatlan drámáiban alapvető emberi konfliktusaink köszönnek vissza. (444.hu)

Az Elszáradt füvekről után joggal várhatjuk a közfelháborodást: többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennél kevésbé bonyolult filmek készüljenek az emberekről. (Mérce)

Keveredik benne az egyszerű emberre fordított, megfeszített figyelem, a társadalmi körpanoráma meg az a lírai, helyenként álomszerű lebegés, amelyet feltehetően akkor tapasztal az ember, amikor valamelyik anatóliai falu határában végighordozza tekintetét a több ezer éves perzsa és bizánci romokon és a felborult kukákat nyalogató, kóbor kutyákon. (24.hu)

Az Elszáradt füvekről a mozikban!

Aliz fantáziájában minden szín élénk és élettel teli, pengeéles ellenpontot képezve a valóság lehangoló szürkeségével. A buli extázisában Buda Flóra Anna nonfiguratív mintákkal és vibráló színekkel játszik, a formák pedig telis-tele vannak erotikus szimbólumokkal. Nemcsak a szereplők meztelen teste, de a virágok, a torta és még a rózsaszínes alaptónus is az elfojtott szexualitásra utal. (Kultura.hu)

A 27 közel sem annyiból áll, hogy – amúgy nagyon precízen, jól eltalált nyelven, cseppet sem papírízűen megírt szövegekkel – jól el tud mondani néhány generációs igazságot, noha persze az se kevés: generációs életérzésfilmnek is remek a 27, mintha a Moszkva tér folytatását látnánk 10 évvel későbbről, amikorra a srácok már eltávolodtak egymástól, és mindenki magányos, vagy maximum egy, magához hasonlóan lúzernek érzett barátjával lóg a romkocsmákban. (hvg)

Végre egy film, amiben a szex nem regényesen szenvedélyes, nem viccesen suta, nem véresen pusztító (és megbosszulandó), hanem körülírhatatlan elcseszettségében traumatikus. (Filmtett)

A film, amiről a legtöbbünk nemtől függetlenül úgy beszél, hogy milyen hálás lett volna, ha 15-16 évesen láthat egy ilyen érzékeny, könnyen befogadható és intelligens filmet a szexualitásról, hogy mit jelent a beleegyezés vagy min megy keresztül egy lány a rá nehezedő megfelelési kényszertől tiniként és sajnos azután is. (444)

A Hogyan szexeljünk nem az első tinifilm, amely a szexuális zaklatás és beleegyezés kérdéskörét boncolgatja, ám a rendező által bemutatott brutális őszinteség kiemeli a mezőnyből. Walker bemutatja, hogyan semmisül meg a férfiak erőszakossága, és hogyan lesznek tetteikben partnerek, cinkosok a barátok. (Kultúra.hu)

A történet motorja kétségtelenül a részvétlen, zsarnoki apafigura, akinek szociáldarwinista retorikája (csak a legerősebb él túl, a többi elhullik) a JK Simmons által alakított kegyetlen zenetanár perfekcionizmusát idézi a Whiplashből. (Filmhu)

Erdély Mátyás kamerája nagyszerűen operál az izzadt testekkel, a fényekkel és árnyékokkal. A show-műsorszerű meccsek pontosan megtervezett koreográfiát követnek, az operatőr képei pedig letisztult nosztalgiával idézik meg a ’80-as éveket. (Kultúra.hu)

A család által belakott térről bár úgy tűnik, hogy izzadtság- és tesztoszteronszaga van, ám ha közelebbről megvizsgáljuk, akkor flitterben és tollboában masírozó, extrovertált előadókat találunk benne, akik a fellépés előtt szőrtelenítik a lábukat, a haja mindenkinek be van lőve, és az egész iparágat átjáró stílust csak azért nem nevezhetjük feltétlenül campnek, mert látszólag minden önreflexiót nélkülöz. (Filmtett)

A Lefkovicsék gyászolnak egyik hálás tulajdonsága, hogy bár kicsit nehéz műfajilag besorolni, mégis egy könnyen nézhető, jó értelemben vett tömegfilm, ami legelőször is szórakoztatni szeretne. (Kulter)

Szerénysége, egyszerűsége egyébként is komoly erénye Breier filmjének: a túlzó érzelemkitöréseket visszanyeső, vígjátéki elemekkel kevert családi melodráma azokhoz a független amerikai filmekhez hasonlít, amelyekből a Sundance fesztiválon minden évben felbukkan egy-kettő, mondjuk Jason Schwartzman, Josh Radnor vagy Zach Braff főszereplésével, esetleg rendezésében. (24.hu)

A Smoke Sauna Sisterhood egy csapat nőről szól, akik elmennek Észtországban egy erdőbe, egy tó mellé szaunázni, és egy éven keresztül bizonyos időközönként visszajárnak. Meztelenül ülnek a szaunában, beszélgetnek olyan, a nőket legdurvábban érintő problémákról, mint: pöcsképek, elvárt szépségideál, első menstruáció okozta szégyen, rosszul sikerült első szex, leszbikusság és előbújás, bántalmazás, mellrák, halva születés, abortusz, nemi erőszak. A dokumentumfilm azt az üzenetet közvetíti, hogy a világon minden nőt összekötnek az őket ért traumák, ez a közös alap pedig nővérekké teszi őket. (444)

Természetesen ez nem egy férfiellenes közeg, mielőtt bárki feminizmumust kiáltana. Bántalmazó anyákról, elhidegült szülőkről, elutasítóan viselkedő barátnőkről éppúgy szó esik. Ahogy az észt mentalitásról is – miért olyan nehéz egymáshoz kapcsolódni, érzelmeket kifejezni? Itt akár Székelyföldön is elhangozhatna a mondat, hogy a szülők üdvözlete és érdeklődése kimerül abban, hogy „Hazajöttél?”. (Filmtett)

Watched on Thursday January 18, 2024.

Az Előző életek olyan, mintha Szabó István Szerelmesfilmjét és Wong Kar-Wai klasszikusát, a Szerelemre hangolvát egyesítették volna. (Kulter.hu)

Nemcsak a megélt és átgondolt, személyes élményanyagot sikerült közvetlen egyszerűséggel feldolgoznia, hanem a kivándorlók közös tapasztalatait is hatásvadász nagyjelenetek és tanulságos szentenciák nélkül fogalmazza meg.

Alighanem éppen a visszafogottság és a tömörség, az érzelmi hullámverés elcsendesítése teszi igazán vonzóvá az Előző életeket. Ez a megoldás illik ugyanis leginkább Nora és Haszung kapcsolatának bemutatásához, amely a két ember között finoman rezgő semmivel, a „majdnem” csüggesztő, egyúttal folytonosan reménykeltő érzésével ragadható meg. (24.hu)

Watched on Thursday January 4, 2024.

Watched on Thursday December 28, 2023.

Watched on Thursday December 21, 2023.

Watched on Thursday December 14, 2023.

Watched on Thursday November 30, 2023.

Watched on Saturday December 2, 2023.

Watched on Thursday October 5, 2023.

Watched on Thursday September 28, 2023.

Watched on Thursday July 6, 2023.

Watched on Thursday June 1, 2023.

A közeli vagy kevésbé közeli jövőben a Mozinet forgalmazásában mozikba kerülő filmek listája

• Shepherds
• Oxana
• What Marielle Knows
• Gaucho Gaucho
• Jimmy Jaguár
• Silent Friend
• Orphan
• Kontinental '25
• Vermiglio
• The Love That Remains

...plus 2 more. View the full list on Letterboxd.

A Mozinet forgalmazásában jelenleg a mozikban futó filmek listája

• Soundtrack to a Coup d'Etat
• Queer
• Holy Cow
• There's Still Tomorrow

Szimler Bálint filmje, a Fekete pont átlépte a százezer nézőt.
A mérföldkő alkalmából egy hétre Szimler Bálint rendező vette át a Mozinet Letterboxd-oldalát, és olyan filmekről írt személyes reflexiókat, amelyek különböző formai megoldások miatt inspirációt nyújtottak a Fekete pont megvalósítása során.

Do the Right Thing: boxd.it/7O5Kqv
Én, te, ő: boxd.it/7OwHJj
Hotel Magnezit: boxd.it/7P65NJ
Play: boxd.it/7PJLoT
Attenberg: boxd.it/7QfKzZ
The Zone of Interest: boxd.it/7QH4G1
Adj király katonát!: boxd.it/7RaltL

• Do the Right Thing
• To Be and to Have
• Hotel Magnezit
• Play
• Attenberg
• The Zone of Interest
• Princess

All We Imagine As Light - Grand Prix
Emilia Pérez - Zsűri díja, Legjobb színésznő(k)
Parthenope - Prix CST de l’Artiste-Technicien

• Emilia Pérez
• Megalopolis
• All We Imagine as Light
• Parthenope
• Holy Cow

Nemes Jeles László új filmje, az Árva az 1956-os forradalom ünnepén, október 23-án kerül a magyar mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Az Árva főszereplője Barabás Bojtorján (Andor), édesanyját Waskovics Andrea (Klára)
alakítja, mellettük Gregory Gadebois-t (Berend) láthatjuk kiemelt szereplőként. A film
sztoriját Nemes Jeles László rendező családjának története ihlette.

Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar
társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a
reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.

Az Árva forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező együtt jegyzi Clara Royer-rel. Producerei a Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó és Szále Ferenc, operatőre Erdély Mátyás, látványtervezője Ágh Márton, jelmeztervezője Flesch Andrea, hangmestere Zányi Tamás, vágója Politzer Péter, casting directora Zabezsinszkij Éva. Az Árva magyar többségi és francia-német-brit koprodukcióban készül, a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA támogatásával. Finanszírozói még: az AR Content, a Mid March Media, az ARTE Grand Accord, valamint a Medienboard Berlin- Brandenburg. A magyar Pioneer Pictures partnerei a brit Good Chaos, a francia Lumen és a német Twenty Twenty Vision Filmproduktion.
 
Az Árva 2025. október 23-tól látható a magyar mozikban, a Mozinet forgalmazásában.

A Nemes Jeles László rendezte Saul fia a magyar filmgyártás történetében soha nem látott díjesőben részesült. Többek közt 2015-ben elnyerte a cannes-i nagydíjat, majd első magyar alkotásként a Golden Globe-díjat, 2016-ban kiérdemelte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 2017-ben pedig a BAFTA díjat is - a Saul fia történelmet írt.

"Ezeket jeleneteket – a kongóiakkal sorsközösséget vállaló, fekete emberjogi mozgalmakban résztvevő – kortárs jazz-legendák MTV-szerűen bevágott zenei klipjei kísérik: itt van Nina Simone, Max Roach, Abbey Lincoln, Duke Ellington, Charles Mingus és még sorolhatnánk. Az ő zenéjük ad egy sajátos lüktetést a képen látottaknak. Mindez archív videofelvételek, rádiós híradások hanganyagainak, korabeli újságcikkek, beszámolók és tanulmányok esszészerű, de elbeszélően szerkesztett összeállításán keresztül elevenedik meg. Nincsen narrátor, aki vezetné a nézőket, nincsenek szakértők megkérdezve, az a kevés beszélőfej is olyan alak, aki közvetlenül részt vett a korszakban. A történet majdhogynem olyan formában van prezentálva, ahogyan az 50-es/60-as évek embere találkozhatott az eseményekkel. Számos alkalommal a fekete-fehér képsorokat az alkotók releváns és sokszor súlyos idézetek feliratos kiemelésével szakítják meg, így téve a szó szoros értelemben „dokumentum”-filmmé az alkotást."

Olvasd el a teljes cikket a Filmtekercsen!

Szalai Károly: Csokiöntetbe borított kulturális trójai falu a fiataloknak

Szalai Károly több neves magyar játékfilm és dokumentumfilm, köztük az Oscar-jelölt Testről és lélekről, vagy a tavaly nagy sikerrel bemutatott Kix vágója, de idén érkezik a mozikba legújabb munkája, a szintén Enyedi Ildikó által rendezett Csendes barát. Emellett egyetemi oktatóként is aktív, és tagja az Amerikai és Európai Filmakadémiának is. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Háttérzene államcsínyhez című dokumentumfilm kapcsán többek között arról, mi a különbség a játékfilmek és a dokumentumfilmek vágása között.

A Mozinet legújabb bemutatója, a Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit. Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe. A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává. Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről.

„Az ember csak beleesik ebbe a filmbe, mint a nyúl üregébe, és két és fél óra után kiesik, és azt érzi, hogy »Wow, mi volt ez? Úristen!« Szóval elképesztő vágói izgalom ez a film.”

Adja magát, hogy ezt a filmet Szalai egy vágó szemével nézze, mert a Háttérzene államcsínyhez egy igazi montázs-kavalkád. Archív audiovizuális és zenei anyagok ritmusos mozaikja, ami egy kevéssé tárgyalt történelmi eseményt mesél el a hidegháború időszakából. Szalai szerint a néző agyában egy folyamatos, önmagát újra és újra fölülíró narrációban áll össze a történet, ami egy elvarázsoló élmény.

„Ez a klasszikus kérdés, hogy kinek a szeme a kamera, kinek a füle a mikrofon, és kinek a lelkéből szól a zene?”

A dokumentumfilmek és játékfilmek vágása és formai megoldásai között Szalai szerint egyre szűkebb a határvonal, a dokumentumfilmek ugyanúgy karaktereken keresztül, érzelmi regiszterekben akarnak hatni nézőre, mint a játékfilmek. És a játékfilmekben is gyakran előfordul, hogy a vágószobában teljesen újraírásra kerül a sztori.

„Van az a mondás, Churchill mondta, hogy aki tiszteli a törvényeket, meg szereti a kolbászt, az ne legyen kíváncsi arra, hogy hogyan készülnek.”

Arra a kérdésre, ki szokott-e járni a forgatásokra, Szalai elmondja, az ő vágói attitűdjének nem tesz jót, ha látja a nyersanyag elkészülését. Kell egy bizonyos távolság az anyagtól, hogy könnyebben hozhasson meg olyan döntéseket, mi kerül kivágásra és mi nem. 

A beszélgetésben szóba kerül még:
- Szalai Károly vágói kihívásai
- Dokumentumfilm és játékfilm vágása
- A vágó, mint pszichológus
- A Csendes barát vágása
- Az új mozgóképes trendek hatása a vágásra

A Háttérzene államcsínyhez már a mozikban!

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

"A természet közelsége és egyszerűsége irigylésre méltó (legalábbis innen, a belvárosi betondzsungelből nézve mindenképp), a munka azonban reggel öttől este tízig tart, minden gyerek ruhája motorolaj-foltos, és kis túlzással alapműveltségnek számít, hogy valaki le tudja vezetni egy tehén ellését."

Olvasd el a teljes cikket a wmn.hu-n!

"Olyan történelemleckét kapunk a rendezőtől, ami egyúttal emlékeztet a gyarmati bűnök, a globális kizsákmányolás aktualitására, amelyben fogyasztókként pont úgy veszünk részt, mint a puccsban betöltött szerepéről mit sem sejtő Armstrong."

Olvasd el a teljes cikket a Mércén!

A Háttérzene államcsínyhez már a mozikban!

Az Államcsíny zenei aláfestéssel a múlt század egyik legaljasabb politikai merényletét meséli újra, gondosan adatolva. Patrice Lumumba meggyilkolása a belga és az amerikai titkosszolgálatok bűne – a frissen Oscar-díjra jelölt, itthon most a BIDF-en látható dokumentumfilm megkésett vádbeszédnek is beillene. A filmet sűrűn átszövő jazz segítségével a belga rendező, Johan Grimonprez arra is rámutat, hogy mindez a feketék elnyomásának nagyobb történetébe illeszkedik.

Olvasd el a teljes cikket a 24.hu-n!

"A Queer nemcsak Luca Guadagnino szerzői életművében nyit új fejezetet, hanem Daniel Craig karrierjében is, aki bézs öltönyben, fedorával a fején és szemüvegben is megőrzi maszkulin attribútumait, miközben hitelesen artikulálja érzéseit a homoszexualitással kapcsolatban és vetíti ki a világtól való elidegenedését. Filmbéli partnerét az amerikai Drew Starkey alakítja, aki némileg a háttérbe szorul és nem tud kellőképpen elmerülni karaktere mélységeiben. Enigmatikus alakként mozog Lee történetében, aki eszköze lesz annak, hogy megértsük a főhős kábítószerekhez fűződő rabságát és magányát."

Olvasd el a teljes kritikát a Prae-n!

A Queer már a mozikban!

A The Love That Remains Cannes-ban debütál, majd a Mozinet forgalmazásában jön a magyar mozikba!

Az izlandi író-rendező Hlynur Pálmason legújabb filmjét beválogatták a 78. Cannes-i Filmfesztivál Cannes Premiere szekciójába! Ez már a második alkalom, hogy Pálmason szerepel a hivatalos válogatásban – Isten földje című filmje az Un Certain Regard szekcióban debütált, és bekerült a 2023-as Oscar rövidlistájára is.

A film hazai bemutatója várhatóan 2025 telén lesz.

"A Queer egyedi hangulatához rengeteget hozzátesz a sokoldalú thai operatőr, Sayombhu Mukdeeprom, aki a Szólíts a neveden, a Sóhajok és a Challengers után dolgozott újra együtt Guadagninóval. Mukdeeprom ráérzett a díszletszerűségre, és abban is sikeres, ahogyan markánsan különböző hangulatokat és kulcsszíneket társít az egyes fejezetekhez: így képileg is izgalmas az utazás, ahogyan a sárgás-barnás Mexikóból eljutunk először a zöld által dominált terekbe, majd az epilógusra a kontrasztosabb, hideg színekig."

Olvasd el a teljes interjút a Filmhun!

Vágvölgyi B. András: „Egy Eörsi, egy Ginsberg, hát a Hobót hol hagyták?”

Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, aki személyes jóviszonyt ápolt a beat-nemzedék több kiemelkedő tagjával. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda. A beszélgetés apropóját az április 24-én mozikba kerülő Queer c. film adja, ami William S. Burroughs-nak, a beat-nemzedék híres írójának azonos című regényén alapszik. 

A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét.

„És akkor látom, hogy beballag a szerkesztőségbe Allen Ginsberg, és volt nála három darab rohamsisak, meg két darab golyóálló mellény.”

Vágvölgyi a híres amerikai beat költővel történő első találkozását úgy írja le, hogy Allen Ginsberg egyszer csak betoppant a Magyar Narancs szerkesztőségébe, és rohamsisakok és golyóállómellények voltak nála. Később ő és Eörsi István együtt mentek a délszláv háború idején Szerbiába Ginsberggel.

„Keresték, hogy mi az amerikai álom, és a végtelen utazás mindenképpen lényeges eleme ennek a dolognak.”  

A beat-nemzedék alkotóinak körében elterjedt droghasználattal kapcsolatban Vágvölgyi elmondta, a hallucinogén anyagok használata is a világ megismerésének egyik módját jelentette számukra, ahogyan a folyton úton levés is. Burroughs esetében szóba kerül a Mexikóban töltött huzamosabb kintléte és az Ajahuaszka használata is, mint inspirációs forrás.

„Azt gondolom, hogy egészen más lett volna ezek nélkül az emberek nélkül a könnyűzene, más lett volna a filmművészet. És más lett volna az irodalom, hogyha ez a generáció nem ütött volna akkorát.”

Vágvölgyi szerint máig hatalmas kultirális hatása van ennek a nemzedéknek. Nélkülük más lenne az irodalom, a zene, és a filmművészet is, nem léteznének pl. olyan Burroughs feldolgozások, mint a Meztelen ebéd, de Tarantino is merített ebből a generációból.

A Queer április 24-től a mozikban!

A beszélgetésben szóba kerül még:

- Allen Ginsberg és Vágvölgyi András barátsága
- A beat-nemzedék és a drogok
- A beat-nemzedék popkulturális hatása
- A beat mítosza

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

"Autentikus arcú amatőr színészek tárják elénk a francia vidéki életérzést Louise Courvoisier figyelemre méltó debütfilmjében. A Boldogok a sajtkészítők klasszikus vonalvezetésű felnövéstörténet, ami erősen épít az érzelmek kimondatlanságára, egy különös barátság, és egy annál is különösebb szerelem dinamikájára, sőt, még a sajtgyártás misztikumára is..."

Olvasd el a teljes kritikát a Filmhun!

A Boldogok a sajtkészítők már a mozikban!

Bernáth Szilárd: Az amatőr színészekben nincs hamisság

Bernáth Szilárd rendező Larry című, nagysikerű filmjében bravúros módon szerepeltetett amatőr és profi színészeket egyszerre. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a már mozikban futó Boldogok a sajtkészítők kapcsán többek között arról, hogyan miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni.

A Mozinet új bemutatójában a zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják.

„Ez a főszereplő fiú valószínűleg még nem színész, de szerintem az lesz. Nagyon úgy működik, nagyon olyanok a jelenlétei, mint egy profi színésznek.”

A Boldogok a sajtkészítők rendezője szinte kizárólag amatőr szereplőkkel dolgozott. Bernáth szerint a főszereplő profi színészekre jellemző tehetséget mutat, viszont a szerelmét alakító lányban látja azt a nyers jelenlétet, amit a rendezők általában az amatőrökben keresnek.

„Az van, hogy ha valamilyen énidegen dolgot kell létrehozni, vagy habitus idegen dolgot, akkor ott kerülünk be a szürke zónába, ami pedig lehetőséget ad adott esetben a mesterséges jelenlétekre.”

Bernáth ezzel szemben meghatározza a mesterséges jelenlét fogalmát is, ami a profi színészek esetén szokott előfordulni, rendszerint azért, mert a gesztusaik begyakoroltak, reprodukáltak. Egy amatőr erre képtelen, mert nincsenek begyakorolt gesztusai.

„Amikor elkezdenek rendezők amatőröket használni, akkor általában azért kezdik el, mert megunják azokat a típusú filmeket, amik az elmúlt években születtek, mert azoknak a filmeknek tulajdonítanak valamilyen hazugságot.”

Kovács Gellért arról a jelenségről is kérdezi, amikor egyre több rendező kezd el amatőr színészekkel dolgozni. Bernát szerint ez akkor szokott történni, amikor a rendezők egy csoportja megérez valamiféle hazugságot a kortárs filmeket övező korszellemben, és elkzdenek valami auetentikukasabbat keresni.

A beszélgetésben szóba kerül még:

- Miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni?
- Amatőr és profi, produkció és reprodukció
- Larry és a Budapesti Iskola hatása
- Amatőrök a Boldogok a sajtkészítőkben

A Boldogok a sajtkészítők már a mozikban, a Larry pedig elérhető a Cinego kínálatában!

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

"Veszélyes az, ha egy film központi metaforája ehető: a Boldogok a sajtkészítők című francia filmben például a főszereplő minden búja és bánata egy guriga comté sajt, amit kínkeserves munkával szeretne elkészíteni, a lehető legpuritánabb körülmények között, hogy megbirkózzon alkoholista édesapja váratlan halálával, és azzal, hogy minden felelősség a családban most az ő vállán van, a megélhetéstől kezdve az általános iskolás húga életéig. Maximálisan tudok együttérezni, viszont van valami a filmben, amitől bekapcsol a reflex, és hirtelen mindennél jobban érdekel, hogy a manóba lehet egyáltalán egy guriga comté sajtot otthon elkészíteni, hogy kell beoltani, leszedni az aludttejet róla, formába rakni, kalapálgatni, aztán megkóstolni. A Boldogok a sajtkészítők-ről úgy jöttem ki, hogy nagyon szeretnék sajtot enni, azonnal..."

Olvasd el a teljes cikket itt!

A Boldogok a sajtkészítők április 3-ától a mozikban!

A Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit. Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe. A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává. Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről.

Johan Grimonprez teljes egészében a kor dzsesszzenéire vágott filmje elsöprő erejű, lenyűgöző és magával ragadó mozi. A Háttérzene államcsínyhez 2024 egyik legünnepeltebb dokumentumfilmjévé vált, és elnyerte a Sundance Filmfesztivál innovációs különdíját, majd a legjobb dokumentumfilm kategóriában 2025-ben Oscar-díjra jelölték.

Bemutató: május 1.

Sundance Nemzetközi Filmfesztivál:
Különdíj
Oscar-jelölés 2025:
A legjobb egész estés dokumentumfilm

5000 néző – már ilyen sokan láttátok a Sünvadászatot!

Köszönjük, hogy éltetitek a filmet és a mozit, Schwechtje Mihály legújabb alkotása még mindig a mozik műsorán! Gratulálunk az alkotóknak!

Te mennyit vállalsz? És mennyit bírsz? A túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a rendkívül fontos énekvizsgája napján eltitkol egy végzetesnek tűnő hibát.

Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : -) rendezőjének legújabb filmje a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Tűpontos képet ad arról, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.

Vajdovich Györgyi: “Az állam nem ezt a nőképet szeretné látni”

Vajdovich Györgyi filmtörténész, filmesztéta, az ELTE Filmtudomány tanszékének oktatója, az Enigma és a Metropolis folyóiratok munkatársa. Főbb kutatási területei közé tartozik az indiai film. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a már mozikban futó Minden, ami fénynek tűnik kapcsán többek között arról, hitelesen mutatja-e be Indiát a film, vagy hogy milyen az indiai rendezőnők helyzete ma.

A Mozinet legújabb bemutatója lírai gyengédséggel mesél női sorsokról az örök nyüzsgő és színes Indiában. A harmincas éveiben járó Prabha nővérként dolgozik Mumbaiban. Bár évek óta nem beszélt a Németországban dolgozó férjével, a kételyek gúzsba kötik, és nem engedik továbblépni. Lakótársa a nála fiatalabb Anu, aki hiába próbálja szerelmével megélni a szabadságot, hitbéli különbségeik megnehezítik kapcsolatuk kiteljesedését. A nagyvárost és a mindennapi élet forgatagát hátrahagyva, harmadik nőtársukkal, az özvegy Parvaty-val elutaznak egy szigetre, hogy szembenézzenek legnagyobb félelmeikkel: a gyásszal, elengedéssel és az elfogadással.

„Ez egy állami szerv, amiben tizenhárom idős férfi ül, és két női filmrendezőnek a női tematikájú filmjéről kellett dönteni.”

A film nemzetközi sikerével kapcsolatban Vajdovich elmondta, hiába a Cannes-i nagydíj és a pozitív kritikák világszerte, az Oscarig sajnos nem véletlenül nem juthatott el a Minden, ami fénynek tűnik. Az indiai állami szervezet, ami a nemzetközi kategóriába nevezhette volna a filmet, vélhetően nem volt kiegyezve azzal a nőképppel, és társadalmi üzenettel, amit a film közvetített. Az indoklásukba viszont csak annyi került, hogy mivel a filmet Franciaországból finanszírozták, így nem tekinthető indiai filmnek.

„Szerintem az egy nagyon tipikus indiai helyzet, hogy férjhez adnak egy előre elrendezett házassággal, valakihez, akit egyáltalán nem ismersz, és utána a férj azonnal elmegy külföldre dolgozni. Egyáltalán nem találkoztok, és a nő egy megfeneklett állapotban van: van is férje, meg nincs is, de nem is kezdeményezhet semmi újat, mert Indiában egy házas hindu nő, az nemhogy házasságtörésen nem gondolkodhat, de válásra sincs esélye. Ráadásul gyereke sincs, ami az indiai társadalomban egyfajta szégyen.”

Vajdovich szerint a mainstream Bollywoodtól eltérően nagyon pontosan ábrázolja a film az indiai nők sokszor rendkívül nehéz helyzetét ebben a kifejezetten konzervatív társadalomban. Nem csak az elrendezett házasságot jeleníti meg, de szó esik benne a muszlim-hindu szerelem tabusításáról, és az elmagányosodásról is.

A beszélgetésben szóba kerül még:

A Minden, ami fénynek tűnik nemzetközi és indiai megítélése
-Bollywood vs művészfilm
-Nők ábrázolása az indiai filmben
-Indiai (rendező)nők helyzete
-Cenzúra

A Minden, ami fénynek tűnik már a mozikban!

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt novelláját filmesítette meg. A Velencei Filmfesztiválon debütált Queer-ben Daniel Craig személyesíti meg Burroughs alteregóját, a Financial Times szerint “élete legjobb alakítását nyújtva”. Az egykori James Bondot a szerepért többek között Golden Globe-díjra jelölték.

William Lee (Daniel Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. A Queer utazás a magány és szexualitás összefonódó világában, amelynek tétje a valódi emberi kapcsolódás és önmagunk megismerése.

A Queer április 24-étől a mozikban!

Érett sajtok, éretlen kamaszok. A zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják.

Louise Courvoisier rendezőnő a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be első nagyjátékfilmjével, ahol elnyerte az Un Certain Regard szekció ifjúsági díját. A Boldogok a sajtkészítők autentikus, helyi karakterekkel kelti életre a Burgundia festői vidékén játszódó, feel-good felnövéstörténetét.

A Boldogok a sajtkészítők április 3-ától a mozikban!

Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt novelláját filmesítette meg. A Velencei Filmfesztiválon debütált Queer-ben Daniel Craig személyesíti meg Burroughs alteregóját, a Financial Times szerint “élete legjobb alakítását nyújtva”. Az egykori James Bondot a szerepért többek között Golden Globe-díjra jelölték.
William Lee (Daniel Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. A Queer utazás a magány és szexualitás összefonódó világában, amelynek tétje a valódi emberi kapcsolódás és önmagunk megismerése.

Nézd meg premier előtt!

2025.03.12. | 19:00 | Budapest, Toldi mozi – Refresher x Mozinet CinePOP || Jegyek || Facebook-esemény

A Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit. Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe. A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává. Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről.

Johan Grimonprez teljes egészében a kor dzsesszzenéire vágott filmje elsöprő erejű, lenyűgöző és magával ragadó mozi. A Háttérzene államcsínyhez 2024 egyik legünnepeltebb dokumentumfilmjévé vált, és elnyerte a Sundance Filmfesztivál innovációs különdíját, majd a legjobb dokumentumfilm kategóriában 2025-ben Oscar-díjra jelölték.

Nézd meg premier előtt!

2025.03.02. 18:15 | Budapest, Művész Mozi – Oscar-nap || Jegyek || Facebook-esemény

Ma hajnalban 97. alkalommal adták át az Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmakadémia két kategóriában tüntette ki az összesen 13 kategóriában jelölt Emilia Pérez című filmet.

Az Avatarból és A galaxis őrzőiből is ismert Zoe Saldana nyerte a legjobb női mellékszereplő díját, míg az „El Mal” a legjobb betétdal lett. Utóbbi érdekessége, hogy így a film rendezője, Jacques Audiard is átvehetett egy Oscar-szobrot, ugyanis Clément Ducol és Camille mellett ő a dal egyik szerzője. Az Emilia Pérez már látható országosan a magyar mozikban.

Egy feel-good felnövéstörténet a festői francia vidék sajátos arcaival. A Boldogok a sajtkészítők premier előtt látható országszerte a 14. Mozinet Filmnapokon!

Tarts velünk a Boldogok a sajtkészítők premier előtti vetítésére március 5-én, a Puskin Moziba! A vetítés után se menj sehova, ugyanis egy különleges sajtkóstolóval várunk majd! További infók a facebook eseményben.

Érett sajtok, éretlen kamaszok. A zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják.

Louise Courvoisier rendezőnő a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be első nagyjátékfilmjével, ahol elnyerte az Un Certain Regard szekció ifjúsági díját. A Boldogok a sajtkészítők autentikus, helyi karakterekkel kelti életre a Burgundia festői vidékén játszódó, feel-good felnövéstörténetét.

2024 októberétől egészen márciusig tart a Mozinet Filmnapok aktuális évada. A programban a filmek szerelmesei a legjobban várt fesztiválkedvenc alkotásokat láthatják országszerte, jóval a hivatalos mozibemutatók előtt.

"Bogi történetében nem az a meglepő, hogy a sokk miatt csendben marad – ezzel életveszélybe sodorva az elmúlt évek magyar mozijának legtündéribb kisgyerekét –, hanem, hogy nézőként végig pontosan értjük, miért teszi. Mert mindenki maradt már csöndben olyankor, amikor nem kellett volna."

Olvasd el a teljes kritikát a 24.hu-n!

Nézd meg a saját szemeddel az Emilia Pérezt, ami úgy halmozza a fesztivál díjakat és az Oscar-jelöléseket, mint a botrányokat - te mit gondolsz? Gyere, és a vetítés után szólj hozzá te is a diskurzushoz!

Az első 5 regisztráló ezen a linken páros jegyet kap az Emilia Pérez című film díszbemutatójára, február 27-én este 20:00-kor a Toldi Moziban! További infók a facebook eseménnyben.

A nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna.

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra rendszeresen visszatérő, Arany Pálmával (Dheepan – Egy menekült története) és a Zsűri Díjával (A próféta) kitüntetett Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical. Az Emilia Pérez újra elhozta Audiard számára a Zsűri Díját, míg Zoe Saldana, Karla Sofía Gascón, Selena Gomez és Adriana Paz együtt vehették át a legjobb színésznőknek járó elismerést. Ezt követően az Európai Filmdíjátadón öt kategóriában győzedelmeskedett: elnyerte a legjobb film, rendezés, forgatókönyv, vágó és színésznő (Karla Sofía Gascón) díját, és összesen tizenkét kategóriában jelölték Oscar-díjra.

Oscar-jelölések 2025:
Legjobb film; Legjobb nemzetközi film; Legjobb rendezés: Jacques Audiard, Legjobb női főszereplő: Karla Sofía Gascón; Legjobb női mellékszereplő: Zoe Saldana; Legjobb adaptált forgatókönyv; Legjobb operatőr; Legjobb vágás; Legjobb hang; Legjobb smink és haj, Legjobb eredeti filmzene; 2x Legjobb eredeti betétdal: El Mal és Mi Camino
Golden Globe 2025:
Legjobb vígjáték/musical; Legjobb idegen nyelvű film; Legjobb női mellékszereplő (Zoe Saldana); Legjobb betétdal
Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 2024:
A zsűri díja; A legjobb színésznők díja; 
Európai Filmdíj 2024:
A legjobb európai film; A legjobb európai rendező;
A legjobb európai forgatókönyv; A legjobb európai színésznő; A legjobb európai vágás

"Schwechtje filmje azokban a helyzetekben brillírozik, amikor mikrohelyzeteket bont ki. Az olyan apró megfigyelések, mint a kórtermi recepción való nyűglődés vagy az elégedetlen énektanárnő zív-agresszív megjegyzései rendkívül életszagú, szinte dokumentatív hatású helyzeteket eredményeznek."

Olvasd el a teljes kritikát a Prae-n!

A Sünvadászat már a mozikban!

"Minden kisgyerekes szülő érti és ismeri a túlterheltség állapotát, a hosszan tartó feszültséget, kimerültséget, amikor úgy érzed, hogy egyetlen hajszálon múlik a rád bízott gyerekek épsége, és hogy egyáltalán nem vagy képes leválogatni a hasznos információt a haszontalantól. A Sünvadászat dramaturgiai feszültségét részben ez a lelkiállapot adja, a film első jelenetében kirajzolódik a gyerekeket körülvevő felnőttek idegessége, zavartsága, ezzel ágyaz meg az olyan hétköznapinak tűnő, valójában pattanásig feszített epizódoknak, mint a liftes jelenet, ahol Bogi a két nyűgös gyerekkel próbál elindulni. Mindannyian tudjuk, hogy amikor a legjobban kell sietni, akkor marad otthon a balettcucc és kell visszaliftezni érte úgy, hogy még a fülünkön is egy kisroller lóg. Egy ilyen helyzetbe külön stresszfaktort csempészhet, ha a ránk bízott gyerek vállát is családi titkok nyomják, és csak szurkolhatunk, hogy ebben az állapotban nem fog váratlanul úgy dönteni, hogy mondjuk leszánkázik a rollerével néhány lépcsőházi emeletet. Ez a sokrétű feszültség a film legtöbb jelenetének erős motort ad."

Olvasd el a teljes kritikát a Filmhun!

A Sünvadászat már a mozikban!

"Mennyit vállalsz és mennyit bírsz? – teszi fel a kérdést Schwechtje Mihály, aki magára vonatkozóan is megválaszolja azt: a Sünvadászat karakterorientált története és határidő-logikája kiválóan építi a feszültséget, ami könnyen bekúszik bármelyik, a meghasonulás érzésével valaha szembesült néző bőre alá.

Akármennyire próbáljuk behúzni a kéziféket, többnyire rá vagyunk kényszerítve, hogy lépést tartsunk rohanó világunkkal. Ilyenkor a legnagyobb kihívást nem feltétlen az időmenedzsment vagy az rendszerezés jelenti, hanem a kapkodás, a kötelezettségek okozta stressz, és csak azért imádkozuk ezekben a szorult helyzetekben, hogy legalább minden simán menjen. Boglárka (Mari Dorottya) egyébként sem egy nyugodt természet: csendes, ám láthatóan szorongó típus, aki rendes ember lévén lehetősége szerint kerüli a konfliktust. Épp eléggé izgul közelgő énekvizsgája miatt, mégis elvállalja, hogy vigyáz unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba) kisgyerekeire. A széthullófélben lévő család mindkét tagja – de különösen a feleség, Zita (Jakab Juli) – érzelmileg is erősen támaszkodik a lányra, ám hamar az válik a legkisebb gondjává, hogy két tűz közé került: egy óvatlan pillanatban az egyik gyerek, Vilike mágnesevésbe kezd, Bogi pedig rettegni kezd a figyelmetlensége következményeitől."

Olvasd el a teljes kritikát a Filmtetten!

A Sünvadászat mától a mozikban!

Szél Dávid: Vannak jó és rossz titkok

Szakpszichológusként a legkülönbözőbb korú emberekkel foglalkozik, óvodásoktól kezdve egészen az időskorúakig, a konzultációkba pedig bevonja az érintettek családját is. Az anyák egyenjogúságának ugyanannyira a híve, mit az apák emancipációjának. Szél Dávid nem csak pszichológusként, de bloggerként is foglalkozik a családi dinamikák kérdésével. Apapara című blogján rendszeresen ír saját, családi élményeiről, és az ehhez kapcsolódó társadalmi kérdésekről. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában vele beszélget Veiszer Alinda a február 13-án mozikba kerülő Sünvadászat című film kapcsán.

Te mennyit vállalsz? És mennyit bírsz? A Mozinet új bemutatójában a túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a saját jövője szempontjából rendkívül fontos énekvizsga napján elkövet egy végzetes hibát. Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : -) rendezőjének legújabb filmje a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Tűpontos képet ad arról, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.

„Ha nem vagyok agyonterhelve munkával, egzisztenciális szorongással, a gyerekemmel, párkapcsolati nehézségekkel, meg mindennel, akkor megpróbálhatok rugalmasan alkalmazkodni.”

Szél Dávid a film kapcsán elmondja, a szülők mindennapi leterheltsége, túlhajszoltsága nagyban nehezíti a gyereknevelést, amihez rengeteg odafigyelésre, rugalmasságra van szükség. Ha például egy nehéz temperamentumú gyerekünk van, akit nem egyszerű feladat megnyugtatni, ha éjszaka felsír, akkor egy túlterhelt embernek hamar elfogyhat a türelme, amivel hosszú távon csak táplálja a gyerek nehéz viselkedését.

„Ezeket a gyerekeket majdhogynem a bébiszitter neveli fel. És nem úgy van ám, hogy minden második csütörtök este áthívják a bébiszittert, hanem minden nap ő van a velük. És kihez fognak kötődni akkor a gyerekek?”

Szél Dávid a Sünvadászatban szereplő család kapcsán megfogalmazza a kérdést, hogy ha napi szinten foglalkozik más a gyerekeinkkel, akkor kihez fog valóban kötődni a gyerek? Egy másik fontos probléma a filmben és a valóságban is, hogy nincsenek kialakítva a bébiszitter határai, és arra sincs protokoll, mit kell tennie vészhelyzet esetén. A szülők hajlamosak felelőtlenül, kellő utánanézés és megbeszélés nélkül rábízni a gyerekeiket másokra. Szél szerint a bébiszitterkedés egy bizalmi munka, válogatni, kvázi castingolni kell őket, olyan embert kell találni, akivel van közös kémia.

„Megkülönböztetünk jó titkot és rossz titkot. A jó titok nem okoz kellemetlenséget az embernek, fizikailag, lelkileg rossz érzést. A rossz titok meg igen.”

A Sünvadászatban a szülőpáros bevonja a gyerekeket a köztük feszülő konfliktusba, például azzal, hogy titoktartásra kötelezik őket. Szél szerint ez egyértelműen nagyon káros gyakorlat. Ezzel szemben fontos a gyerekeknek megtanítani, hogy van jó titok és rossz titok, és ezt ők maguk is érezhetik: a rossz titok belső feszültséget, szorongást okoz, míg a jó titok nem.

A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan érdemes a gyerekkel a válásról beszélni?
- Milyen az egészséges kapcsolat a bébiszitter és a gyerek között?
- Mik a jó és rossz titkok?
- Egészséges kötődés és gyerekbarát társadalom

A Sünvadászat február 13-ától a mozikban!

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

Februárban országszerte lesznek premier előtti Sünvadászat vetítések, és közönségtalálkozók! 6r1w6x

Te mennyit vállalsz? És mennyit bírsz? A túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a saját jövője szempontjából rendkívül fontos énekvizsga napján elkövet egy végzetes hibát.

Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : -) rendezőjének legújabb filmje a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Tűpontos képet ad arról, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.

Nézd meg a filmet és találkozz az alkotókkal a következő vetítések valamelyikén!

2025.02.04. | 19:45 | Budapest, Corvin Mozi – Nyilvános Díszbemutató a Filmszemlén || Jegyek
2025.02.05. | 18:00 | Szeged, Belvárosi mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek
2025.02.08. | 18:00 | Budapest, Művész Mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek
2025.02.11. | 19:00 | Debrecen, Apolló Mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek
2025.02.12. | 19:00 | Pécs, Apolló Mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek
2025.02.13. | 18:00 | Szombathely, Savaria Mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek
2025.02.14. | 18:00 | Szentendre, P’art mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek
2025.02.26. | 18:00 | Székesfehérvár, Barátság mozi – Közönségtalálkozó || Jegyek

Tóth Györgyi, Ötvös Veronika és Kállay Eszter - A romantikus dalok is a birtoklásról szólnak
 
A január 21-i Miénk lesz a holnap című film vetítését követően Tóth Györgyivel és Ötvös Veronikával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület önkénteseivel beszélgetett a Kállay Eszter író, költő.
 
A Mozinet új bemutatója többek között olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy lehet-e a női egyenjogúságról, sőt, a családon belüli erőszakról egyszerre szórakoztató, humoros és átélhető filmet készíteni? A film főszereplője, Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti.
 

„Egy ilyen családban felnőve valójában újrateremtjük az erőszakot. És ezt is szépen leírja a film, ahogy a nagypapa átadja a tudást a családapa fiának: nem kell sokszor megverni a nőt, elég egyszer, de akkor nagyon, és majd jobban fog félni.”

 
Ötvös Veronika a film egyik fontos jelenetével kapcsolatban kifejti, a bántalmazó minták öröklődnek a férfiágon. A Miénk lesz a holnap plasztikusan bemutatja, hogy a családapa öreg, ágyhoz kötött apja a felnőtt fiának is abban ad tanácsokat, hogyan érdemes kellőképpen megverni a feleségét. Ennél részletesebben foglalkozik az anya-lánya kapcsolatokkal és öröklődő mintákkal is a film a rendező-főszereplő Paola Cortellesi által alakított Delia karakterén, és fiatal lányán keresztül, akit szintén fenyeget, hogy egy bántalmazó párkapcsolatba kerüljön.
 

„Főleg fiatalokkal foglalkozó prevencióban kerül elő, hogy nézzük már meg egy pillanatra, hogy ha nem egy jóképű fiatalember negédes hangon mond ilyeneket, hogy az »enyém vagy, nem lehetsz másé, nem hagyhatsz el soha«, ezek szoktak lenni a romantikus dalok szövegei, holott ezek birtoklásról, mozgáskorlátozásról szólnak. A »nem lehetsz senki másé«, el szokott hangozni a hétköznapokban is, csak fenyegetésként, persze.”

 
Tóth Györgyi szerint a Miénk lesz a holnapnak az a formai megoldása, hogy az erőszakos jelenetek stilizálva, romantikus zenei aláfestéssel kerülnek bemutatásra, ad egy érdekes áthallást a filmnek, mert a romantikus slágerek gyakran hemzsegnek az erőszakos mondatoktól, épp csak nehéz észrevenni az érzelmes körítés miatt.
 
A beszélgetésben szóba kerül még:
-      Hogyan változott a nők helyzete a filmhez képest?
-      Mennyire pontos a Miénk lesz a holnap ábrázolásmódja?
-      Az anya-lánya és az apa-fia kapcsolatok, öröklődő minták
-      Statisztikák ma a családon beüli erőszakról
 
A Miénk lesz a holnap már a mozikban!
 
A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.
 
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

A 44. Magyar Filmszemle zárt körű nyitóvetítése után, tarts velünk Schwechtje Mihály új, eddigi legszemélyesebb filmjének nyilvános díszbemutatójára, február 4-én este 19:45-kor a Corvin Moziba!

A Sünvadászatban a túlvállalás és a megfelelési kényszer alkot robbanékony elegyet, egy kisgyerekes szülő páros és a bébiszitterük egy napját követve. Csoda, ha becsúszik egy-két végzetes hiba?

2025.02.04. 19:45
Corvin Mozi - Budapest, Corvin köz 1, 1082
Jegyek még kaphatók: corvinmozi.hu/filmek/44-magyar-filmszemle-sunvadaszat

Te mennyit vállalsz? És mennyit bírsz? A túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a saját jövője szempontjából rendkívül fontos énekvizsga napján elkövet egy végzetes hibát.
Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : -) rendezőjének legújabb filmje a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Tűpontos képet ad arról, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.
 

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 2024 - Arany Medve díj

1892-ben a nyugat-afrikai Dahomey királyságból származó műtárgyak százait rabolták ki és hurcolták magukkal a francia gyarmati csapatok. 2021-ben ezekből a királyi műtárgyakból 26-ot visszavittek a Benini Köztársaságba, oda, ahol valamikor Dahomey volt. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés. Mati Diop szenegáli-francia rendező filmje elnyerte az Arany Medvét az idei Berlinálén.

A Dahomey - Kik vagyunk? január 30-ától a mozikban!

Az idei szezonban az Emilia Pérez kapta a legtöbb Oscar-díj jelölést, szám szerint 13-at, köztük a legjobb film, a legjobb nemzetközi film, a legjobb rendező és a legjobb női főszereplőnek járó díjakat. Ezzel egyúttal megdöntve a legnagyobb számú jelölést kapott nem-angol film rekordját is.

A teljes lista:
Legjobb film
Legjobb nemzetközi film
Legjobb rendező
Legjobb női főszereplő
Legjobb női mellékszereplő
Legjobb adaptált forgatókönyv
Legjobb operatőri munka
Legjobb vágás
Legjobb eredeti filmzene
2-szer a legjobb betétdal
Legjobb hang
Legjobb smink és haj

Ha ez nem lenne elég a szintén a Mozinet forgalmazásában a mozikba érkező Háttérzene államcsínyhez a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscarért indul versenybe!

Jancsó Dávidnak pedig gratulálunk az Oscar jelölésért a Brutalista című film vágójaként!

Jacques Audiard új filmje egy őrült gengszter-musical szenvedélyről és önazonosságról, Selena Gomez és Zoe Saldana főszereplésével!

Az első 5 regisztráló ezen a linken páros jegyet kap az Emilia Pérez című film premier előtti vetítésére a 14. Mozinet Filmnapokon, február 5-én este 19:00-kor a Puskin Moziban!

A nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna.

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra rendszeresen visszatérő, Arany Pálmával (Dheepan – Egy menekült története) és a Zsűri Díjával (A próféta) kitüntetett Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical. Az Emilia Pérez újra elhozta Audiard számára a Zsűri Díját, míg Zoe Saldana, Karla Sofía Gascón, Selena Gomez és Adriana Paz együtt vehették át a legjobb színésznőknek járó elismerést.

Golden Globe 2025:
Legjobb vígjáték/musical; Legjobb idegen nyelvű film; Legjobb női mellékszereplő (Zoe Saldana); Legjobb betétdal

Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 2024:
A zsűri díja; A legjobb színésznők díja
 
Európai Filmdíj 2024:
A legjobb európai film; A legjobb európai rendező;
A legjobb európai forgatókönyv; A legjobb európai színésznő; A legjobb európai vágás

Kolozsi László író, forgatókönyvíró és kritikus, aki Jacques Audiard filmjeinek nagy kedvelője. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért, a február 27-én mozikba kerülő Emilia Pérez című film kapcsán többek között arról, milyen kérdéseket vet fel a film témaválasztása, vagy hogy hol helyezkedik el Audiard életművében.

A Mozinet új bemutatójában a nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna. Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical.

„A nagyon erős rendezőknek - főleg egyébként a műfaji rendezőknek - mindig ugyanaz a téma kimutatható a filmjeinek a hátterében. A profiban is már a Josselin Beaumont története megelőlegezi Audiard legfontosabb történeteit: annak, hogy a hős ő jobb emberré váljon, ára van.”

Kolozsi elmondja, Jacques Audiard a karrierjét A profi című kultikus francia film egyik forgatókönyvírójaként kezdte, és már abban a filmben megmutatkozott a premissza, ami a későbbi filmjei történetének magját adja: annak, hogy kilépj a rendszerből és jobb emberré válj, komoly ára van. Ugyanez a téma az Emilia Pérezben is megjelenik.

„Az Emilia Pérez nem annyira vígjáték, mint inkább melodráma. Egy musical-melodráma: ha egy karakter érzései az elmondhatóság határát súrolják, akkor egyszerűen dalra fakadnak. Mintha kiszakadna ez a dal minden esetben a szereplőkből.”

Az Emilia Pérez véleménye szerint nem vígjáték, hanem a musical és a melodráma műfaji keveréke, amiben a legpatetikusabb érzéseket dalban fejezik ki. Az, hogy ez egy bűnügyi történet keretei között valósul meg, Kolozsi szerint egy üdítően szokatlan kontrasztot nyújt.

„Végignézve azt, hogy milyen kritikák érték ezt a filmet, sokan felvetik azt a problémát, hogy egy francia filmes képes lehet-e hitelesen beszélni a mexikói dorgkartellről, vagy hogy nem hamis-e ez a nézőpont.”

Sok kritika kérdőjelezi meg azt, hogy Audiard hitelesen tud-e szólni a transzneműség, vagy a mexikói drogkartellek témájában. Kolozsi szerint ezek fontos felvetések, de szem előtt kell tartani, hogy ez egy zsánerfilm, ami nem törekszik a realitásra, viszont ezek a témák megmozgatják a rendező műfaji érzékét, ezért foglalkozik velük.

Az Emilia Pérez február 27-étől a mozikban!

A beszélgetésben szóba kerül még:
- Az Emilia Pérez műfaj kavalkádja
- Átalakulások Audiard filmjeiben
- A témaválasztás és hitelesség kérdése az Emilia Pérezben

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

Jacques Audiard új filmje egy őrült gengszter-musical szenvedélyről és önazonosságról, Selena Gomez és Zoe Saldana főszereplésével! Az Emilia Pérez premier előtt látható országszerte a 14. Mozinet Filmnapokon!

További információk a vetítésekről itt: mozinet.hu/film/emilia-perez/

A nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna.
A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra rendszeresen visszatérő, Arany Pálmával (Dheepan – Egy menekült története) és a Zsűri Díjával (A próféta) kitüntetett Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical. Az Emilia Pérez újra elhozta Audiard számára a Zsűri Díját, míg Zoe Saldana, Karla Sofía Gascón, Selena Gomez és Adriana Paz együtt vehették át a legjobb színésznőknek járó elismerést.

Golden Globe 2025:
Legjobb vígjáték/musical; Legjobb idegen nyelvű film; Legjobb női mellékszereplő (Zoe Saldana); Legjobb betétdal
Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 2024:
A zsűri díja; A legjobb színésznők díja;
Európai Filmdíj 2024:
A legjobb európai film; A legjobb európai rendező;
A legjobb európai forgatókönyv; A legjobb európai színésznő; A legjobb európai vágás

2024 októberétől egészen márciusig tart a Mozinet Filmnapok aktuális évada. A programban a filmek szerelmesei a legjobban várt fesztiválkedvenc alkotásokat láthatják országszerte, jóval a hivatalos mozibemutatók előtt. A Mozinet Filmnapok további vetítései:

november: Dahomey –Kik vagyunk?
december: Miénk lesz a holnap
január: Minden, ami fénynek tűnik
február: Emilia Pérez
március: Boldogok a sajtkészítők 

120 000 nézőnél jár a Fekete pont! Már otthonról is élvezheted 2024 egyik legsikeresebb magyar függetlenfilmjét. Nézd meg a Fekete pontot a Cinego-n!

A Fekete pont elérhető itt: https://cinego.hu/filmek/fekete-pont